"Városi szélgenerátor -többlakásos elhelyezés"
-
-
-
Kategóriák -
-
De mi is az a napelem?
Kezdjük a legelején és haladjunk lépésről lépésre, hogy megismerjük a napelemet.
A napelem cella: napelem (más néven: fotovoltaikus cella) egy olyan elektromos eszköz, amely átalakítja a fényt közvetlenül elektromos energiává, egy úgynevezett fotovoltaikus hatás által. Ez a fotovoltaikus cella (napelem cella; elektromos jellemzői, mint például áram, feszültség, vagy az ellenállás függnek a fény beesési szögétől, erősségétől), ha fény éri, képes elektromos áramot generálni anélkül, hogy külső energiaforrásra csatlakozna.
Fotovoltaikus szó (photovoltaic) a görög φῶς (phōs) szóból (jelentés: fény), és a Volt szóból ered. A Volt szó Alessandro Volta olasz fizikustól jön, aki feltalálta a elektromechanikus cellát vagyis az akkumulátort. A fotovoltaikus (photo-voltaic) kifejezés 1849 óta létezik az angol nyelvben.
tovább...
Ehhez a rendszerhez nem kell szivattyú, tágulái tartály, vezérlés, DE!
A tartálynak a tetőn belül, a kollektor magassága felett kell elhelyezkednie,
hogy a meleg víz gravitációs úton tudjon a napkollektortól a bojlerig eljutni.
A meleg víz könnyebb mint a hideg, ezért a meleg magától fog a kollektor felső részéről a bojler felé áramlani, a hidegebb, nehezebb víz pedig magától fog a bojlerből a kollektor aljába visszaáramlani.
A bojler vizének túlmelegedésétől nem kell tartani, ennél hamarabb kerül a kollektorban lévő folyadék gőz állapotba és így megszűnik a gravitációs áramlás.
Ha nem fér el az álló bojler, akkor keresse a termékeink között a fekvő hőcserélős tartályokat!
Ez a rendszer házilag is elkészíthető, de a csövezés lelkét, a Gravikol™ napkollektor feltöltő és kiegyenlítő egységet megtalálja termékeink közöt is, de bátran másolja le!
A napkollektorok tájolása:
Az ideális tájolás: déli irányba 40-45° - így egész évben egyenletesesn tudja használni.
Nyáron a nap magasabban jár, intenzív nyári használat esetén a napkollektort laposabban, 25-30°-os szögben javasolt elhelyezni, pl. nyaralóknál.
Télen alacsonyabban jár a nap, így inkább a meredekebb, 55-60°-os dőlésszögnél éri a legtöbb nap a napkollektorokat, ekkor télen lesz optimális a melegítés.
Azaz ha szeretné télen is hatékonyan használni a rendszert, akkor érdemesebb meredek dőlésszögben szerelni, hiszen nyáron így is biztos meglesz a meleg víz, de sem melegszik túl a bojler vize.
tovább...
"Városi szélgenerátor -családi házas kivitel"
tovább...
Kültéri medence fűtése esetén a levegős hőszivattyúk COP értéke a legmagasabb, hiszen amikor kedvünk van megmártózni a medencében, akkor a levegő hőmérséklete biztosan magasabb, mint akár a kútvízé, akár a talajé! Ebben az esetben a hőszivattyúkkal elérhető energia megtakarítás - a hőnyerő rendszertől függően - 50-80%-os. Sokan szeretnének medencét a házba mert az szép és bármikor sort keríthetnek egy fürdőzésre. Azt viszont elfelejtik, hogy a medence költsége az a megvásárlásával és a beépítésével még nem ért véget, hiszen a medencét fűteni is kell
Medencefűtés víz-víz rendszerű hőszivattyúval
Ami ennek a fajta gépnek előnye télen a levegő-víz hőszivattyúhoz képest, az nyáron hátránnyá válik, méghozzá nem is kis hátránnyá, hiszen a szondák vagy talajkollektorok hőmérséklete nyáron sem emelkedik jelentősen. Az ily módon fűtött medencék egyetlen előnye, hogy a nyári fűtésnek köszönhetően a szondák ill. talajkollektorok passzív hűtéskor kevésbé hajlamosak a túlmelegedésre, mert nyáron is hűtjük a földkört.
Medencefűtés levegő-víz rendszerű hőszivattyúval
Nyáron a magas külső levegőhőmérséklet hatására a levegő-víz hőszivattyú fűtőteljesítménye jelentősen megnő, ezáltal igen jó COP értékek érhetők el. (hiszen nyáron meleg van kint és mi mégis fűteni akarunk). A hagyományos levegős hőszivattyúk is használhatók medencefűtésre, azonban léteznek kifejezetten medencefűtő hőszivattyúk. Ezek közvetlenül a medence vízforgató körébe építhetők. Az alsó üzemi hőmérséklet korlátjuk a téli fűtést nem teszi lehetővé. Lakás fűtésre egyáltalán nem alkalmasak.
Medencefűtés napkollektorral
A legolcsóbban üzemeltethető, azonban akár jelentősebb beruházási költség is lehet, és amikor nincs napsütés akkor nem működik. Napkollektornál kicsivel olcsóbban beszerezhetők speciálisan medencefűtésre használt ún. medencefűtő panelek, melyek fekete, vízzel telt műanyag elemek. Főleg kisebb medencékhez használható.
A HS35 kompakt levegő-víz hőszivattyú jó választás
a medence vizének melegítésére!
Éghajlatunkon a legmelegebb, nyári időszak csupán 3 hónapig tart évente. Így ha a kerti medencét tavasztól őszig használni szeretnénk, annak vizét folyamatosan melegítenünk kell, ha a kívánt hőmérsékleten akarjuk tartani. A levegő-víz hőszivattyú az egyik leggazdaságosabb berendezés a medence vizének felmelegítésére és melegen tartására.
A HS35 kompakt hőszivattyúval az alábbi típusú medencék vize melegíthető fel:
- földbe süllyesztett, fedett medencék
- földbe süllyesztett, fedetlen medencék és fürdőtavak
- föld feletti medencék
- A medencéhez fűtéshez/hűtéshez használatos HS35 hőszivattyú előnyei:
- nagy teljesítmény és nagy fajlagos fűtőteljesítmény ( bizonyos típusoknál hűtés)
- alacsony beruházási költség
- egyszerű beszerelés
- automatikus, kezelést nem igénylő működés
- segítségével hosszabb a fürdési szezon és a hidegebb nyárban is lehet fürdeni
- a legalacsonyabb működési költségekkel működtethető, hiszen a felhasznált energia 2/3-át
a természetből - a levegőből - nyeri - a hőszivattyú paramétereit a vásárló igényeihez igazítjuk 3kW-135KW fűtési teljesítményig.
- alacsony zajszintű üzemelés
- 5°C külső hőmérsékletig üzemeltethető.HS35 medence hőszivattyú, 3,35 kw-os, csak fűt, medence méret: 12m3
tovább...
A napenergia hasznosítás területén a legtöbb kérdés a megtérülési idő körül forog. A leggazdaságosabb a használati melegvíz (HMV) előállítása. Rengeteg számítással, kalkulációval találkoztam, de egyikben sem szerepelt a JÁRULÉKOS költség mértéke. Pedig a legtöbb esetben van! A piacon szereplő legtöbb rendszer működésképtelen keringető szivattyú nélkül. Az pedig áramot fogyaszt! Egy szivattyú teljesítménye átlag 80W.
Azért találtam egy kivételt:
- Nem tartalmaz mozgó alkatrészt! Nem szükséges hozzá sem szivattyú, sem vezérlő elektronika. Ideális választás családi házak, nyaralók melegvíz ellátására.
- Minimális helyigény. A vízszintes tartálynak köszönhetően a padlástérben is elhelyezhető, így nem foglal helyet a fürdőszobában.
- Villanybojlerként is használható. A beépített fűtőbetétnek köszönhetően nem szükséges második tartály, vagy nyaralóban plussz fűtőegység. A fűtőbetét alap tartozék!
- Elektromos áram nélkül is működik. Ez a rendszer nem igényel semilyen külső energia forrást. Miért beszélnénk ingyen energiáról, ha a villanyóra meg ketyeg!?
- Nemzetközi minőség! A rendszer minden kelléke rendelkezik a világ összes minősítésével, így megfelel a szigorú hazai előírásoknak is.
- Néhány óra alatt felszerelhető. Egyszerűségénél fogva nincs szükség az épületben bontásra, átalakításra, és helyreállításra. Mindössze 2 furat szükséges a menyezetbe, a csövek levezetéséhez. Magyarországban egy átlagos napkollektor felszerelése egy hét! A mi (képesített) szerelőink egy nap alatt végeznek kettővel! (Az utazást leszámítva!)
tovább...
JÁRJ UTÁNA!
A család havi kiadásainak hányad része a villanyszámla és a fűtésszámla!
Hasonlítsd össze a kiadásaitokat a kördiagram értékeivel!
A fűtéshez, világításhoz, háztartási gépeink működéséhez, vízmelegítéshez, mosáshoz, főzéshez energiára van szükség. Az energiaigényünket különböző energiaforrásból fedezhetjük. A gépek működéséhez, a világításhoz feltétlenül elektromos energia kell. Ahhoz, hogy otthonunkban 1 kWh elektromos energiát elfogyaszthassunk, az erőmű csaknem 3 kWh energiát használ fel.
Egy háztartás energiafelhasználásának döntő többségét a fűtés teszi ki.
Magyarországon több hónapon át fűteni kell. Fűtéskor gyakorlatilag az utcát melegítjük, mert a felszabaduló hőenergia a ház felületén, nyílásain át a környezetbe távozik. Azért kell folyamatosan fűteni, hogy a veszteséget pótoljuk. A hőveszteség, a fűtési kiadások és a környezet védelme érdekében is elengedhetetlenül fontos a házak hőszigetelése!
tovább...
FIGYELD MEG!
Egy családi ház hőveszteségének megoszlását mutatja az ábra.
Nem tévedés, hogy az értékek összege 100%?
tovább...
Megújuló energiaforrások megoszlása Magyarországon:
- Szilárd biomassza 47%
- Szélenergia 22%
- Biogáz 10%
- Egyéb 8%
- Vízenergia 7%
- Napenergia 6%
tovább...
Egy jól működő gravitációs rendszer kialakításához csak néhány alapelvet kell betartani, de azokat nagy odafigyeléssel. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb tulajdonságokat és a leggyakoribb hibaforrásokat.
1. Alapszabály: a tartálynak a kollektor fejrésze felett kell elhelyezkednie
Hogyan működik a gravitációs rendszer?
A gravitációs rendszer arra az egyszerű elvre épül, hogy a melegebb folyadék felfelé áramlik. A napsütés hatására a kollektorban természetes áramlás indul meg: a legmelegebb folyadék kerül a hőcserélőbe, ahol átadja hőjét a tárolóban levő víznek, majd lehűlve visszaáramlik a kollektorba. A szivattyús megoldással ellentétben itt biztosan a legmagasabb hőmérsékletű folyadék kerül a hőcserélőbe, biztosítva a hatékony hőáthordást.
A tároló a gravitációs rendszerben magasan helyezkedik el, lehetőség szerint a tető belső oldalára, a padláson vagy tetőtérben jelöljük ki a helyét. Természetesen a helyi adottságoktól függően bárhová helyezhetjük, ahol a szintkülönbséget, illetve a csövek szükséges mértékű, folyamatos emelkedését biztosítani tudjuk. A tároló elhelyezésénél azonban célszerű figyelembe venni, hogy jelentős hőleadása lehet, és nyáron ráfűthet a lakásra, ha a lakótérben van elhelyezve.
A kollektor felett helyezzük el a tartályt: a rendszer működőképességének minimuma, ha a tároló hőcserélőjének bemenete (melegoldali bevezetése) legalább olyan magasan van, mint a kollektorból kilépő melegoldali vezeték. Ez a kritikus határ, ha a hőcserélő (tároló) ennél alacsonyabbra kerül, a rendszer nem lesz működőképes!
2. A vezeték a rendszerben sehol nem képezhet "zsákot"
Folyamatosan, és lehetőség szerint egyenletesen emelkednie kell felfelé, és a tetőponttól lejtenie lefelé. Ellenkező esetben a gravitációs áramlást akadályozzuk. Flexibilis csővel történő szerelésnél ez különös gondosságot igényel!
3. Alkoholos feltöltés
A rendszer zárt, a kollektor körét a szokásos glikolos oldat helyett etil-alkohollal (hígítatlan denaturált szesszel) ajánlott feltölteni. Az alkohol alkalmazása nem ismeretlen, jelenleg is használják vákuumcsöves rendszerekben előnyös tulajdonságai miatt:
- Az alkohol azonos mennyiségű napsütés mellett magasabb hőmérsékletet képes elérni, így alkalmasabb hőközvetítő közeg.
- Négyszer nagyobb áramlási sebességet tud elérni a vízhez képest. (A glikolos oldat fizikai tulajdonságaiban a vízhez áll közel). Ennek megfelelően kis keresztmetszetű vezeték is elég a hatékony hőkihordáshoz. Az alkohol természetes áramlási sebessége 0,5 m szintkülönbség és 20 °C hőmérséklet-különbség esetén eléri az átlagos szivattyús keringetés sebességét (0,7 m/s).
- A glikollal ellentétben nem tud besűrűsödni, elhasználódni („beleégni”) a csövekbe,de megfagyni sem fog -112 °C-ig. Nem kell ősszel a rendszert leereszteni, folyadékot cserélni.
Ha valamilyen oknál fogva mégis a glikolt választanánk, a rendszer ezzel is működőképes, azonban a kisebb térfogatáram miatt ajánlott növelni a csövek lejtését, legalább 0,5 m szintkülönbséggel elhelyezni a kollektort és a tárolót. A glikolos folyadék természetes elhasználódás miatt alkalmanként cserére szorulhat (de nem "beleégés" miatt, az a gravitációs rendszerben nem valószínű).
4. Forrasztott illesztések
A kollektor körét alkotó vezetékeknek lehetőség szerint forrasztottaknak és tökéletesen légtelenítettnek kell lenniük. (Lágyforrasztás elegendő.)
Hideg állapotban a rendszerben vákuum keletkezhet, ezt az illesztéseknek el kell bírniuk.
A rendszer kivitelezésére az ajánlott réz csövezésen kívül az inox bordáscső (gégecső) is alkalmas. Ez forrasztás helyett kéziszerszámmal is szerelhető. Rézcsőre továbbra is vonatkoznak az eddigiek (ne menetes csatlakozókat, hanem forrasztást használjunk).
5. Csövek anyaga, szigetelése
A forrasztások miatt az ajánlott alapanyag a vízszerelésben szokásos rézcső, amelyet valamilyen hő- és napfényálló szigeteléssel kell bevonni (de, mint feljebb olvasható, gondolkozhatunk inox vezetékben is). A tárolóba tartó melegoldali vezetéket minden esetben szigetelni kell, amennyire csak lehet. A hőcserélőből a kollektorba érkező lehűlt vezeték esetében:
- inkább szigeteljünk, ha napi szinten használjuk a rendszert(ebbe akár a több hetes kihagyások is beleférnek, de a lényeg, hogy inkább használva van, mint nem);
- hagyjuk szabadon, ha alkalmilag használjuk, egy hétvégi ház esetében (különösen, ha kicsi a tároló is). A szigeteletlen vezetékszakasz ebben az esetben a túlmelegedéstől védi a rendszert.
A vezetékek javasolt belső átmérője min. 10 mm, pl. a 18 mm-es rézcső vagy a ½” os acélcső megfelelő.
Alumínium gyűjtőcsöves kollektort korróziós okokból ne szereljünk rézvezetékkel!
II. A szerelés menete
Miután meghatároztuk a kollektor és a tároló helyét, kiszámíthatjuk a szükséges anyagmennyiségeket.
Ha a rendszerhez rézcsövet választottunk, lehetőség szerint 18-as és 22-es félkemény rézcsövet használjunk. Mivel csak a tökéletesen zárt rendszer lesz működőképes, az illesztéseket forrasszuk (hézagmentesen, lágyforrasztással). Az alkatrészek kiválasztásánál ebben az esetben kerüljük a menetes vagy roppantós csatlakozókat.
Amennyiben inox gégecsővel szerelünk, a rendszer tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a bordák miatt nagyobb lejtéssel kell kialakítania csövezést. A rendszer működőképességéhez legalább 5%-os lejtés szükséges, azaz min. 5 cm méterenként. Figyelni kell a vezeték egyenes rögzítésére, kismértékű belógás is akadályozza a gravitációs áramlást!
Szükséges anyagok és felszerelések
- Réz csövezéshez
- 18-as és 22-es félkemény rézcső, rögzítéséhez bilincsek
- 2 db T-idom
- 1 db 18-22 mm-es szűkítő
- 2 db forrasztható, réz 22 mm-es, 1/2" külső menetes csatlakozó, hozzájuk való sapka tömítéssel
- napfény- és hőálló szigetelőanyag (nem polifoam) a kívül futó csövezésre
- Hőálló szigetelőanyag (nem polifoam) a belső csövezésre
- csővágáshoz, lágyforrasztáshoz szükséges felszerelés, megfelelő munkavédelmi felszerelés
- Inox csövezéshez
- Inox csövezés esetén a tároló és a kollektor közötti hosszú vezetékszakasz helyettesíthető min. DN16-os inox csővel, de a rendszer többi részét (feltöltő és tágulási szakasz)javasolt rézcsővel és idomokkal szerelni a fenti leírásnak megfelelően.
Szerelés rézcsővel
- A tároló hőcserélőjének alacsonyabban lévő kivezetésétől 18 mm-es félkemény rézcsővel elcsövezünk a napkollektor alsó kivezetéséig folyamatos lejtéssel. A lejtés mértéke minimum 3% legyen (fél buborék a vízmértéken), több bármennyivel lehet.
- A tároló magasabbik kivezetésétől kiállunk 22 mm-es rézcsővel, és ráillesztünk egy T-idomot. A T-idom vízszintes ágába beforrasztunk egy 22-18 mm-es szűkítőt, onnan 18 mm-es félkemény rézcsővel elcsövezünk a napkollektor felső kivezetéséig folyamatos lejtéssel. A lejtés mértéke minimum 3% legyen (fél buborék a vízmértéken), több bármennyivel lehet.
3.A T-idom függőleges csonkjára illesztünk egy 22-es, 30 cm-es csődarabot, itt lesz a tartalék folyadék.
- Erre a csőszakaszra kerül egy újabb T-idom, oldalágára egy forrasztható menetes csatlakozó (22 mm - 1/2" külső menetes).
- A T-idomra felfelé egy újabb 22 mm-es rézcső szakasz, tágulási „tartálynak”. Hossza a tároló és a kollektor közötti összes vezetékhossz 10%-a + 1 méter. A tetejére egy forrasztható menetes csatlakozó (22 mm - 1/2" külső menetes), erre kerül majd a zárókupak. Ha túl hosszú a cső, ezen a szakaszon nyugodtan elfordítható, akár vissza is, ebben a csőszakaszban csak levegő lesz. Ezzel a csövezéssel végeztünk.
Vigyázat, balesetveszély!
Napsütéses időben a feltöltés után a csövek tűzforróak lehetnek!
Az alkoholos feltöltés kezdetétől számítva dohányzás és nyílt láng használata tilos! Porral oltó végig legyen kéznél!
Beüzemelés
Mielőtt a csöveket feltöltenénk denaturált szesszel, a tárolót lehetőség szerint töltsük fel vízzel. Nyáron, tűző napon percek alatt felforrósodhat a rendszer, ha nincs, ami átvegye a hőt. Amennyiben nem tudjuk a tárolót feltölteni, a kollektort le kell takarni valamilyen hővisszaverő anyaggal, pl. egy fehér lepedővel.
Töltsük fel a csöveket denaturált szesszel az ábra szerinti oldalsó nyíláson.(Dohányzás és nyílt láng használata innentől tilos!) Ehhez használjunk egy sima kerti slag csatlakozót és egy rövid cső vagy slagdarabot, meg egy beleillő tölcsért. Ha megtelt, a slagból és a tölcsérből öntsük vissza a felesleges alkoholt az üvegbe.
Lazán lezárjuk mindkét nyílást menetes rézkupakkal úgy, hogy szellőzni tudjon. (A kupak tömítése kemény gumi legyen, nem lyukas gyűrűs, hanem tele gumikör.)
Még ne vegyük le az esetleges takarást. Várjunk kb. 10 percet, hogy a rendszer légtelenítse magát. Ha szükséges, légtelenítés után utánatöltünk.
Ha a csőhálózat biztosan megtelt, gyorsan és gondosan lezárjuk mindkét nyílást a menetes rézkupakkal. Napos idő esetén rögtön meggyőződhetünk a rendszer működéséről, valamint a légtelenítés megfelelőségéről (hallható-e benne buborék).
Ha minden jól működik, akkor az alsó vezeték – a kollektorhoz visszavezetett cső – nem hideg, hanem egy kicsit melegebb, mint a környezete!
Ha nem működik, akkor erősen borús időben vagy este a hideg rendszerben utántöltjük az alkoholt, és a légtelenítéstől kezdve újra elvégezzük a teendőket.A zárókupakokat sose nyissuk ki napos időben, mert a kifutó folyadék balesetveszélyes!
tovább...
Érdekelhet még:
